Képzelj el egy tökéletes napot. Képzeld el, hogy felkelsz, és ahogy melegen rád süt a napsugár tudod, hogy erre a napra vártál már régen. Ma fogod megvenni az autót, amiért annyit dolgoztál. Régóta nézegeted a típust, és tudod, hogy pont ilyen autó kell neked. Elkészülődsz, borítékba teszed a gondosan egymás mellé igazított húszezreseket, és ahogy ránézel a pénztől dagadó csomagodra, büszkeség tölt el. Másodmagaddal mentek az autóhoz. Nincs miért izgulni, hiszen az eladó őszinte, elmondta az autó egy-két apró hibáját. A vétel alatt minden rendben megy valóban azt látod amit mondott is, és az autóért cserébe otthagyod a vaskos borítékot. Hazaút közben egy olyan kis fránya gondolat ott motoszkál a fejedben - tudod, az ami éjjel sem hagy sokszor aludni - de megnyugtatod magad, hiszen látszott az eladón, hogy őszinte.

Másfél év múlva feltűnik egy rozsda pötty. Ártatlan, de ott van az első és a hátsó ajtó közötti részen ("b" oszlop). Biztos ami tuti, el kéne vinni egy fényezésre, hogy ne terjedjen tovább. Ott is hagyod az autót a szakembernél, aki 2 óra múlva telefonál, hogy tisztában vagy-e vele, hogy az autód 3 darabból van összerakva, ami még viselhető is lenne akár, de az egész alváz olyan rozsdás emiatt, hogy egy jobb szúnyogháló is megirigyelné. Az első gondolatod az autóért kifizetett 3,5 millió forint lesz, vagy a mostani fényezőnél ráköltött pénz összege??......